Múzeum-emlékhely-kultúra
Péliföld-11-06-22 PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Administrator   
2011. június 22. szerda, 21:16

 

Egyesületünk lelkes csoportja négy személygépkocsival 2011.06.22.-én indult Péliföldszent-keresztre. Reggel 8:30-kor indult a konvoj a Templom térről. A régi 1-es (100-as) úton a Zsámbéki elágazást követően a premontrei szerzetesek által az 1200-as évek közepe táján építtetett későromán / kora gótikus bazilika Romtemplom mellett haladtunk el. A templomot az 1773-as földrengés félig lerombolta, azóta nem építették újjá.

Péliföldszentkereszten Páter Halász István SDB mutatta be a Szalézi Rendet és a műemlék barokk templomot, amit 1735-ben építtetett Eszterházy Imre hercegprímás.

A templom ékessége a Szent kereszt ereklye, melynek hitelességét 1735-ben igazolta XIV. Benedek pápa. (Krisztus keresztjét 350 körül találták meg, darabjait a világ minden tájára szétküldték, így került hazánkba is.)

Megtekintettük, imádkozva végigjártuk a XVIII. századi Kálvária-szoborcsoportot, melynek minden stációja más-más stílusban épült. Innen elsétáltunk a Lourdes-i barlanghoz, mely egy erdei tisztáson áll. A szép Szűz Anya szobor előtt meghatottan álltunk. A szent hely kisugárzása lelki békét sugallt, a forrás hűs vize mindenkinek felüdülést jelentett.

A következő állomás a Gerecse alji község, Bajót volt, ahol „Zsófi-néni” volt helyi kalauzunk. Az Árpád-kori román stílusú templom homlokzati tornya a XIII. sz. első felében épült, alatta késő gótikus ajtó található. A hajó és a szentély 1771-ben barokk stílusban létesült. A templomban található szobrokat 1903-ban egy selmecbányai szobrász készítette. A főoltáron két vértanú szent szobra áll, a jellegzetes attribútum a vértanúságukat hirdeti. A bal oldali oltárt a Lourdes-i Szűzanyának szentelték, míg a jobboldalit Jézus Szent Szívének.

A templom oldalfalán lévő stációk képeit Szántó Piroska festette, bújtatásának hálájaként.

A Millenniumi Országzászlót az országban először Bajót település kapta meg, melyet a templomban láthattunk.

Az emlékhelyek bejárásáról Nagy Sándor készített remek fotókat, melyek a Látványok\Képek fejezetben tekinthetők meg.

Végezetül álljon itt a Szaléziak célja és hitvallása:

„Isten szeretetének jelei és hordozói lenni a fiatalok, főleg a legszegényebbek számára.”

Emlékeztetőül lejegyezte: LaJo.

Módosítás dátuma: 2011. július 16. szombat, 08:36
 
Budaszentlőrinc PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Administrator   
2011. június 19. vasárnap, 13:01

Zarándoklat Budaszentlőrincre. (6,1)

Nem mindig kell hosszú-hosszú órákon és kilométereken át utazni, hogy olyan helyre leljünk, ami testünket és lelkünket felüdítő természeti szépséggel, kisugárzással rendelkezik. Kis hazánkban is található számos ilyen varázslatos hely, s mi most ilyen helyet kerestünk fel Budapest és Budakeszi határában, a budaszentlőrinci Pálos Rend volt kolostorának romjainál.

2011.06.16.-án, mintegy 15-en gyülekeztünk a Gimnázium autóbuszmegállójában, ahonnan tömegközlekedéssel és személygépkocsikkal indultunk úti-célunkhoz.

A zarándoklatot Márté Aranka szervezte, aki a Pálos Rend nagy tisztelője. Külön öröm volt számunkra, hogy megnyerte P. Dr. Aczél László Zsongor Atyát egy csodálatos előadás megtartására a Pálos Rend alakulásáról, megpróbáltatásairól és céljairól.

A helyszínre érkezve szinte egy másik világba érkeztünk, „kapkodtuk-haraptuk” az erdő friss levegőjét, illatát. Nem véletlen van a környéken tüdőszanatórium, hisz ez a levegő gyógyít.

Szép, rendezett ösvényen jutottunk el a romokig, aminek láthatóan sok látogatója van, hiszen az eredeti templom oltárának helyén emelt Szűz Mária szobor előtt, az oldalkápolna emlékhelyén, és az 1381.-ben a kolostornak ajándékozott remete Szent Pál ereklyéit őrző síremlék helyén sok-sok virág és mécses volt.

Mi is elhelyeztük virágainkat és mécseseinket, körbejártuk a romokat, élveztük az erdő csendjét, amit csak a madarak csicsergése „zavart” meg, és éreztük, hogy különleges helyen járunk, mert a szent hely kisugárzása harmóniával töltött el bennünket.

A főhelyen álló Szűz Mária szoborról meg kell említeni, hogy Máriát áldott állapotban ábrázolja. A márványból kifaragott szép szobor rám nagy hatással volt, mivel Szűz Mária égi anyánknak, Magyarország Patrónájának gyermekkorom óta nagy tisztelője vagyok nagymamám hatására, szeretettel őrzöm a szívemben.

Zsongor atya megérkezett, szeretettel, nagy közvetlenséggel köszöntött bennünket. Személyében egy elhivatott, karizmatikus pátert ismertünk meg. Rövid ima után elmesélte remete Szent Pál életét, aki Kr. u. a 300-as években élt, a kapcsolódó legendákat (kenyeret hozó holló, 2 oroszlán, akik megásták sírját). Megismerhettük Boldog Özséb ténykedését amit a Pálos Rend megszervezése, elfogadtatása érdekében tett.

Azt mindannyian tudtuk, hogy a Pálos Rend az egyetlen Magyarországon alapított szerzetes rend, míg a többi rend Szent István királyunk államalapítása után külföldről érkezett hozzánk. Egyik „legnagyobb” királyunk Mátyás gyóntatója is Pálos szerzetes volt. Emlékét őrzi a „Királyok útja”, amelyen a Pilisen keresztül érkezett gyóntatójához.

A történelmünk viharait átvészelő Pálos Rendre a „végső csapást” a szocialista államrend kívánta mérni 1949-ben bebörtönzésekkel, és a rend feloszlatásával. Szerencsére maradtak, akiket nem tudtak börtönbe zárni, voltak ifjak (pl. Zsongor atya is), akik titokban, titkos helyeken tovább őrizték a lángot minden tiltás ellenére is.

1989-ben, az un. rendszerváltás után a Pálos Rend is visszakapta legalitását. Megnyithatták az évtizedekre befalazott „Magyarok Nagyasszonya” Sziklatemplomot, amit kislány koromban nagymamámmal sűrűn látogattam. Egy gyereknek, de még a mai felnőtt nagymama koromnak is különös hangulatot, élményt ad az, hogy a templomba barlangfolyosókon, barlangtermeken keresztül lehet bejutni. Mindenkinek szeretettel ajánlom a templom látogatását, különösen kis unokákkal, hogy nekik is olyan felejthetetlen legyen a „barlangtemplom”, mint nekem volt.

Zsongor Atya elmesélte, hogy idén elhelyezhették pécsi templomukban remete Szent Pál ereklyéit a török dúlás idején megsemmisült ereklye helyett, melyet a częstochowai testvér kolostortól kaptak. Mesélt saját életéről, gyermekkorában elkezdődött papi elhivatottságáról, melyet a Pálos Rendben talált meg.

Befejezésül a közös ima és ének után áldást kért kis csoportunkra, Magyarországra, és a határon túli magyarokra.

Testben és lélekben felüdülve mentünk vissza autóinkhoz, illetve az autóbusz megállóba és arról beszélgettünk, mennyire örülünk, hogy részt vehettünk ezen a zarándoklaton.

Elhatároztuk, hogy jún. 30.-án a częstochowai kegykép másolatának Kossuth téri fogadtatásán és a Bazilikába szállításán, illetve az aug. 7.-.n 16:00 órakor a Szent Lőrinc-napi szentmisén és előadáson részt veszünk.

Lejegyezte: Krasznai Ágnes

 
Munkácsy-Trilógia PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Administrator   
2011. március 06. vasárnap, 21:30

 

 

Februárban Munkácsy Mihály (1844-1900) „Trilógiáját” tekintettük meg a Magyar Nemzeti Galériában. Ritka alkalom, hogy a három csodálatos mű Budapesten látható.

Világhírnév korszakában festette a „Krisztus Pilátus előtt” (1881) és a „Golgota” (1884) monumentális képeket. A Párizsban aranyéremmel jutalmazott, híres, óriás alkotása Filadelfiába került. (Csak letétben van bálunk). Már halálos betegen, ereje végső megfeszítésével készült az „Ecce Homo” (1896).

A gyötrelmes kép-építés tömegjeleneteinél előfordult, hogy egy kompozíció szereplőit kosztümökbe bújtatta, és lefényképezte modelljeit. Számára a legfontosabb segédeszköz a barnás-fekete aszfalt-alapozás (bitumen), amivel később sem hagyott fel. Sajnos képei menthetetlenül sötétednek. Ennek ellenére, művein tisztán, egyszerűen és megkapóan jelenik meg a barnák, zöldek, pirosak harmóniája. Nehéz betelni szépségével!

Hasonló eredményt nyújtottak a „Siralomház” és a „Tépéscsinálók” (az első párizsi aranyérmes kompozíciók), az „Éjjeli csavargók”, a „Köpülő asszony” (a bécsi kiállításon arat sikert). A „Zálogház” (ettől kezdve a párizsi „felső tízezer” legkedveltebb festője), a „Milton”, „Mozart halála”, „Műteremben”, „Az elítélt”, „Búcsúzkodás”, „Rőzsehordó nő”, „Fasor”, „Sztrájk” és még sorolhatnám. Munkácsy kb. 600 képet festett, többsége a világ nagy kiállítótermeiben, vagy magángyűjtőknél található.

Az árva asztalos inas tehetsége révén emelkedett fel hazánk egyik legnagyobb festőművészévé.

Munkácsy Mihály csodálatra méltó alkotásai Magyarország legféltettebb kincsei közé tartoznak. A tárlatot elhagyva, boldogság és büszkeség töltötte el szívünket.

2011.02.25.

Látogató csoportunk nevében lejegyezte: Ihász Gizella

 


 

Módosítás dátuma: 2011. június 20. hétfő, 20:49
 
<< Első < Előző 1 2 3 4 Következő > Utolsó >>

4. oldal / 4

Látogatottságunk

mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa250
mod_vvisit_counterEzen a héten250
mod_vvisit_counterMúlt héten1898
mod_vvisit_counterEbben a hónapban5947
mod_vvisit_counterMúlt hónapban8248
mod_vvisit_counterÖsszesen558361

We have: guests online
Az Ön IP címe:: 54.161.45.156
Ma van: 2018 ápr. 22.