Alapszabály PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Administrator   
2010. december 22. szerda, 21:34

BUDAÖRSI NYUGDÍJAS POLGÁRI EGYESÜLET

KÖZHASZNÚ SZERVEZET

(székhelye: 2040 Budaörs, Szabadság út. 26.)

ALAPSZABÁLYA

a Pest Megyei Bíróság 4.Pk.60.233/2010/2.

hiánypótlási végzése alapján javítva

Jogerőre emelte a Pest Megyei Bíróság 4.Pk.60.233/2010/4. számon,

2010.07.06.-án

2010. június 04. napján

Alapszabály

1. fejezet

1. Az egyesület neve: Budaörsi Nyugdíjas Polgári Egyesület

2. Az egyesület székhelye: 2040 Budaörs, Szabadság utca 74.

3. Az Egyesület közhasznú szervezet.

2. fejezet

Az egyesület célja és feladatai

Az egyesület önálló jogi személyiséggel bíró közhasznú szervezet. Célja a nyugdíjasok érdekeinek képviselete, a konzervatív, keresztény, nemzeti, polgári, erkölcsi értékrend vállalása, ezen értékrend megőrzése, képviselete, meggyökereztetése és védelme a nyugdíjas társadalomban.

A közéletben a demokrácia, a társadalmi igazságosság, a jog, az egymás iránti szolidaritás és humánum érvényesülésének elősegítése.

Hívei vagyunk a generációs párbeszédnek.

Az egyesület a nyugdíjasok részére az itteni elvekkel összhangban különböző programokat szervez. Segíti a polgári értékrendre támaszkodó nyugdíjas közösségek társadalmi aktivitását.

Az Egyesület a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló alábbi közhasznú tevékenységeket végzi:

1. egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, 5. kulturális tevékenység,

8. természetvédelem, 9. környezetvédelem;

Az egyesület céljainak elérése érdekében különösen az alábbi tevékenységeket kívánja kifejteni:

- fejlesztőfoglalkozások szervezése

- kirándulások szervezése,

- napközi szervezése

- szabadidő hasznos eltöltésének biztosítása

- mozgásfejlesztés, mozgásterápia

- időszakos táborok szervezése,

- az érintettek tájékoztatása érdekében weboldal felállítása, működtetése, előadások szervezése, orvosi tájékoztató foglalkozások szervezése

Az egyesület, mint közhasznú szervezet nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból, a szolgáltatáshoz való hozzájárulás díját a Közgyűlés határozza meg.

Az egyesület, mint közhasznú szervezet vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, továbbá a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja, továbbá, közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

Az egyesület, mint közhasznú szervezet köteles az éves beszámoló elfogadásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni, amelynek elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

A közhasznú szervezet éves beszámolója jóváhagyásának módja: a Közgyűlés jóváhagyó határozatát egyszerű többséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

Az egyesület köteles a közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30.-ig saját honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára elérhető módon (az Elnök útján) közzétenni.

Ha az egyesület éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása akkor is kötelező; ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn.

Az egyesület jelen alapszabálya e körben úgy rendelkezik, hogy az egyesület tagjai a legfőbb szerv (közgyűlés) útján belső szabályzatot (szervezeti és működési szabályzat) kötelesek elfogadni, melyben a közhasznú szervezetektől szóló 1997. évi CLVI. törvény 7. § (3). bekezdésére tekintettel rendelkezni kell a jelenlegi alapszabályban az alábbiak szerint rendelketik:

a. olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a vezetőszerv (elnökség), és a Közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható,

· Az Egyesület nyilvántartásainak vezetéséről az Elnök gondoskodik, aki megőrzi és nyilvántartja a Közgyűlési jegyzőkönyveket, valamint az Elnökség üléséről készült jegyzőkönyveket és a Tagjegyzéket (1. Minta).

· Az Egyesület Közgyűlésének, Elnökségének működése során hozott határozatokat, döntéseket írásba kell foglalni, amelyek az Elnökség, illetve a Közgyűlés üléséről készült jegyzőkönyv részét képezik (2. Minta).

· A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a határozatok tartalmát, illetve hatályát, továbbá a határozatot támogatók és ellenzők számarányát – lehetőleg személy szerint, a titkos szavazás kivételével -, valamint a határozatok meghozatalának napját.

· A jegyzőkönyvnek a fentieken túl tartalmaznia kell az ülés helyét, a napirendi pontokat, valamint a jegyzőkönyvvezető, illetve két hitelesítő tag aláírását.

b. a vezetőszerv (elnökség) , és a Közgyűlés döntéseinek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módjáról, elektronikus levél, honlap, telefon, illetve postai levél útján.

c. az egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről, valamint

· az Egyesület székhelyén bárki számára biztosítja az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés jogának gyakorlását. Az előzetes időpont-egyeztetést az Egyesület elnökétől lehet kérni.

· külön kérelemre a személyiségi jogok és az üzleti titok védelmének figyelembevételével a kért iratokról másolatot készít, készíttet,

d. az egyesület működésének, szolgáltatási igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról: az egyesület honlapján,vagy hirdetések útján

3. fejezet

Tagsági viszony

Az egyesületnek rendes,- pártoló,- és tiszteletbeli tagjai lehetnek.

1. Rendes tag

- minden nyugdíjas magyar állampolgár, aki budaörsi lakos és az Egyesület jelen okiratban meghatározott célkitűzéseivel egyetért, kész ennek megvalósításában tevékenyen részt venni,

- az alapszabályt magára nézve kötelezőnek elismeri a belépési nyilatkozat aláírásával,

- nem tagja olyan nyugdíjas vagy más egyesületnek, amelyik a jelen alapszabály célkitűzéseivel ellentétes elveket vall.

Kizáró ok:

Nem lehet a Szervezet tagja az, aki büntetett előéletű, vagy a közügyektől eltiltás hatálya alatt áll.

2. Pártoló tag

Pártoló tag az a jogi vagy természetes személy, aki az Egyesület céljával egyetért, azok megvalósítását anyagilag is támogatja és kizáró ok alá nem esik.

A rendes- és pártoló tag felvételéhez, a jelentkező írásos kérelme, és két rendes tag támogató ajánlása szükséges. A felvételről a tagság a legközelebbi ülésen egyszerű többséggel határoz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Ha felvételt nyert, az első tagdíj befizetése ellenében a tagsági igazolványt az új rendes tag részére a vezetőség adja ki.

3. Tiszteletbeli tag

Az a természetes személy, aki az Egyesület alapszabályában foglalt célok megvalósítását személyes tekintélyével, tevékenységével jelentős mértékben elősegítette és ehhez a jövőben is támogatást ígér.

A tiszteletbeli tagság felkérés alapján, illetve a felkérés elfogadásával keletkezhet.

Választható örökös tiszteletbeli elnök. Az örökös tiszteletbeli elnökre ugyanazok a meghatározások érvényesek, mint a tiszteletbeli tagokra.

4. Tagdíj mértéke

Az Egyesület azon tagja, aki tagsági jogviszonnyal rendelkezik, az éves tagdíjat minden év március 31. napjáig, illetve a felvétel jóváhagyásának napján köteles megfizetni készpénzben vagy az Egyesület bankszámlájára történő átutalással.

A tagdíj mértéke 2010. évben: 500,- Ft/fő.

A tagok jogai és köte1ezettségei

1. A rendes tag

- részt vehet az Egyesület munkájában és rendezvényein, igényelheti a szervezet támogatását,

- szavazati joggal rendelkezik, minden tagnak szavazati joga van,

- részt vesz a döntések meghozatalában,

- bármelyik tisztségre jelölhető, illetve választható az alakulást követő egy év elteltével, egyéves tagság után, megilleti a jelölés joga, és mint szavazati joggal rendelkező tag, bármelyik tisztségre választható a jelöltek közül,

- köteles az alapszabályban megfogalmazott feladatokat és célkitűzéseket tevékenységével előmozdítani,

- az alapszabály rendelkezéseit megtartani,

- a meghatározott összegű tagdíjat fizetni, amelyet a közgyűlés dönt el.

2. A pártoló tag

- részt vehet (jogi személy esetén annak képviselője) az Egyesület tevékenységében és rendezvényein tanácskozási joggal,

- köteles a reá vonatkozó rendelkezéseket megtartani,

- a pártoló tagsági díjat rendesen fizetni.

3. Tiszteletbeli tag

- részt vehet az Egyesület rendezvényein,

- észrevételt, javaslatot tehet az alapszabályban rögzített célok és feladatok sikeres megvalósítása érdekében,

- önként támogathatja a szervezetet,

- kötelezettsége ugyanakkor az alapszabály rendelkezéseinek ismerete és annak betartása.

A tagsági viszony megszűnése

- az Egyesületből történő kilépéssel,

- az Egyesületből történő kizárással,

- A tag halálával történhet meg.

A tagot ki kell zárni:

- ha róla utólag tagfelvételi kizáró ok bizonyosodik be,

- ha a tevékenysége ellentétes az alapszabállyal és az Egyesület célkitűzéseivel,

- kizáró ok, amennyiben a tag 1 éven át tagdíj tartozását nem rendezi a felszólítás ellenére sem,

- ha az Egyesület tagjától elvárható etikai normákkal ellentétes a magatartása.

A kizárásról a közgyűlés hoz határozatot.

4. fejezet

Az egyesület felépítése

- közgyűlés

- vezetőség

- felügyelő bizottság illetve személy

1. A közgyűlés

Az Egyesület legfőbb szerve a tagok összességéből álló közgyűlés, melynek kizárólagos hatáskörébe tartozik:

- az alapszabály elfogadása és módosítása,

- titkos szavazással - a jelölőbizottság javaslata alapján - az alábbi tisztségviselők megválasztása 3 év időtartamra, illetve visszahívásukig;

elnök

további 2 elnökségi tag

felügyelő bizottság 3 tagja vagy 1 felügyelő személy

gazdasági felelős

szervezési felelős

2 kulturálisfelelős

- vezetőség beszámoltatása, éves elszámolás,

- költségvetés (éves beszámoló) elfogadása, melyet előzetesen a felügyelő bizottság véleményez, valamint a közhasznúsági jelentés elfogadása

- felügyelő bizottság beszámolójának elfogadása,

- a tagdíj mértékének meghatározása,

- szervezeti és működési szabályzat elfogadása és módosítása,

- saját ügyrend meghatározása, (levezető elnök, napirend, szavazás rendje, stb.)

- határozathozatal más társadalmi szervezettel történő egyesülésről, vagy az Egyesület feloszlásáról.

Tisztségviselőül csak az a személy választható, aki megfelel az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 8. § (1) bekezdésében foglalt kritériumoknak.

A közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni. A közgyűlés ülései nyilvánosak. A közgyűlést a vezetőség hívja össze. A közgyűlésre az Egyesület tagjait a javasolt napirend feltüntetésével írásban kell meghívni. A meghívót a közgyűlés napja előtt legalább 15 nappal kézbesíteni kell.

Rendkívüli közgyűlést akkor kell összehívni, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg, ha a tagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével kívánja.

A közgyűlés határozatképes, ha az Egyesület tagjainak több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az emiatt 8 napon túl, de 30 napon belül újból összehívott közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlevők számától függetlenül határozatképes azzal, hogy a határozatlanképtelenség miatt megismételt közgyűlés csak akkor lehet a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, ha a távolmaradás következményeire a tagok figyelmét az eredeti meghívóban felhívták.

A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a felterjesztés elutasítottnak tekintendő. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet két személy hitelesít.

2. A vezetőség

Elnök: A szervezet törvényes képviselője.

Feladata:

- teljes jogkörrel képviseli az Egyesületet a hatóságok előtt, kapcsolatot tart állami és társadalmi szervekkel, valamint minden Egyesületre vonatkozó ügyben,

- vezeti az elnökségi üléseket,

- a bankszámla feletti rendelkezési joga önálló,

- pályázatok benyújtása és azzal kapcsolatos feladatok.

Elnökhelyettes: Az elnökség maga közül választja. Az elnök akadályoztatása esetén illeti meg az elnöki jog és hatáskör gyakorlása.

Elnökségi tag: Az elnök és az elnökhelyettes akadályoztatása esetén illeti meg az elnöki jog és hatáskör gyakorlása.

Elnökség: Az egyesület ügyintéző, és képviseleti szerve, melynek tagjai az elnök, valamint a két elnökségi tag. Az elnökség üléseit legalább évente kétszer össze kell hívni. Az Elnökség tevékenységéről beszámol a Közgyűlésnek

Az Elnökség üléseit az elnök hívja össze, az ülései nyilvánosak. Az elnökség üléseire minden elnökségi tagot a napirend közlésével meg kell hívni, oly módon, hogy az írásbeli meghívót az elnökségi ülés időpontja előtt nyolc tizenöt nappal meg kell küldeni a tagok részre.

Az elnökség akkor határozatképes, ha legalább három tagja jelen van. A szabályosan összehívott elnökségi ülés határozatképtelensége esetén megismételt ülést kell tartani, mely ugyancsak legalább 3 tag jelenléte esetén határozatképes. A megismételt ülést az elnök a határozatképtelenség miatt elmaradt ülés időpontját követő 15 napon belül köteles összehívni.

Rendkívüli ülést kell tartani, ha az elnökség tagjainak egyharmada - de legalább két elnökségi tag - az ok és a cél megjelölésével kéri, vagy azt az elnök szükségesnek tartja. A rendkívüli ülést az elnök 15 napon belül köteles összehívni.

Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.

Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt

Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet az elnök, és egy elnökségi tag hitelesít.

A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. (Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.)

A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

3. Felügyelő bizottság vagy személy: Feladata az Egyesület gazdálkodásának, tevékenységének ellenőrzése, megállapításairól a közgyűlésnek számol be. Véleményezi az éves beszámolót, melyet a véleményével együtt a közgyűlés elé terjeszt elfogadásra.

A Felügyelő Bizottság az ügyrendjét maga határozza meg, azonban évente két alkalommal köteles ülést tartant A Felügyelő Bizottság üléseire minden felügyelő bizottsági tagot a napirend közlésével meg kell hívni, oly módon, hogy az írásbeli meghívót az ülés időpontja előtt nyolc tizenöt nappal meg kell küldeni a felügyelő-bizottsági tagok részre. A Felügyelő Bizottság akkor határozatképes, hu mindhárom tagja jelen van, döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

A szabályosan összehívott felügyelő bizottsági ülés határozatképtelensége esetén megismételt ülést kell tartani, mely ugyancsak legalább 3 tag jelenléte esetén határozatképes. A megismételt ülést a felügyelő-bizottság elnöke a határozatképtelenség miatt elmaradt ülés időpontját követő 15 napon belül köteles összehívni.

Rendkívüli ülést kell tartani, ha felügyelő bizottsági tagok egyharmada - de legalább két tag - az ok és a cél megjelölésével kéri, vagy azt felügyelő bizottság elnöke szükségesnek tartja. A rendkívüli ülést az elnök 15 napon belül köteles összehívni.

A felügyelő bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet egy tag vezet, egy pedig hitelesít.

Nem lehet felügyelő bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki

a) a vezetőszerv elnöke vagy tagja,

b) az egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyébjogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) az egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást - ‚illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlít ette ki.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt

4. Gazdasági felelős: Akadályoztatása esetén az elnök vagy elnökség egy tagja látja el feladatait.

- Felelős az Egyesület gazdálkodásának szabályosságáért,

- elkészíti a költségvetés tervezetét és az éves beszámolót, valamint a közhasznúsági jelentést.

- a pénzügyeket önállóan intézi,

- a bankszámla feletti rendelkezési joga önálló.

5. Kulturális felelős: A közgyűlés által ráruházott, színházi-, kiállítási-, művelődési feladatokat látja el. A szerteágazó igény miatt két választott személy látja el.

6. Szervezési felelős: A közgyűlés által igényeltek szerint, biztosítja az Egyesület működése érdekében a tagság tájékoztatását, a gyűlések zavartalan lebonyolítását. Kapcsolatot tart más civil szervezetekkel.

5. fejezet

Megszűnés:

1. Az egyesület megszűnik, ha:

- a feloszlást a határozatképes közgyűlés 2/3-os többséggel, titkos szavazással kimondja,

- más szervezettel egyesülését a határozatképes közgyűlés 2/3-os többséggel, titkos szavazással elhatározza,

- bíróság feloszlatja, vagy megszűnését megállapítja,

2. A közgyűlés megszűnésére vonatkozó határozatát vezetőségi indítvány előzi meg.

3. Megszűnés esetén az Egyesület vagyonáról a közgyűlés dönt, 2/3-os többséggel.

6. fejezet

Záró rendelkezések

1. Az Egyesületet 2009. szeptember 8.-án és a 2010. április 30.-án az alakuló közgyűlés jegyzőkönyve szerint, annak mellékletében felsorolt alapító tagok hozták létre.

2. Az Egyesület a bírósági nyilvántartásba vételével jogi személy.

3. Az alapszabályban nem rendezett kérdésekben az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényt, valamint a Polgári Törvénykönyvet kell irányadónak tekinteni.

Kelt Budaörsön, 2010. június 04. napján.

………………….

Erdélyi István

Egyesület elnöke

Tanúk:

Név…………………………………….…. Név…………………………………….

Lakcím……………………………………. Lakcím…………………………………

Aláírás……………………………………. Aláírás …………………………………

Módosítás dátuma: 2016. január 04. hétfő, 14:07
 

Látogatottságunk

mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa439
mod_vvisit_counterEzen a héten1716
mod_vvisit_counterMúlt héten3275
mod_vvisit_counterEbben a hónapban5627
mod_vvisit_counterMúlt hónapban13492
mod_vvisit_counterÖsszesen594773

We have: guests online
Az Ön IP címe:: 54.225.38.2
Ma van: 2018 aug. 15.